Ugrás a fő tartalomra

NOL.hu: Faddi per egy holtágért

Ungár Tamás írása. Lubickolok a faddi Duna-holtágban. A víz remek, a mélyzöld nádassal övezett folyó látványa lélekbűvölő.


Megértem, hogy harc dúl a holtágért. Érdemes érte küzdeni.

A viaskodás nyolc éve kezdődött. A történet talán legavatottabb ismerője a faddi képviselő-testület demokrata fórumos tagja, a paksi atomerőműben sugármentesítőként dolgozó Fülöp János. A 47 esztendős faddi származású férfitől megtudom, hogy a tizenkét kilométer hosszú holtág a Duna szabályozásakor keletkezett. A hetvenes évektől népszerű pihenőhellyé vált ez az érintetlen szépségű, vízparti táj. Több helyütt üdülőtelkeket mértek ki, ahol a tulajdonosok takaros hétvégi házakat emeltek, s kertjeik gondozásában szinte vetélkedtek egymással. A holtág a pecások paradicsomának számított, strandok nyíltak, s jól érezték itt magukat a fürdőzők és a vízi sportok kedvelői.

1992-ben a négy és félezer lelkes Fadd község önkormányzata a Tolna megyei vagyonátadó bizottságnál igényt nyújtott be a holtágra. Ám akkor a tulajdoni lapokból kiderült, hogy a holtág negyede, mintegy három kilométernyi folyószakasz nem az állam, hanem a helyi Lenin téesz tulajdonában van. Fadd a vagyonátadó bizottságtól megkapta a holtág állam által birtokolt darabját, a téesz kezében lévőt viszont nem tudta megszerezni. Később a holtágnak ezt a téesz által birtokolt darabját a földkiadó bizottság bevonta abba a földalapba, amiből kielégítették a részarány-tulajdonosok igényeit. 1994-ben négy ember birtokába került a holtág eme, három kilométeres szakasza.

Fülöp János úgy véli: Fadd határában egy roppant trükkös részaránytulajdon-kiadás történt. Hiszen a holtág egy 50 hektáros táblának volt a része. A táblából kilenc hektár volt a holtág két partján futó erdő és nádas, 41 hektár pedig a szabad vízfelület. Ez a 41 hektár - mint művelés alól kivont terület - nulla aranykoronás értékkel szerepelt a földkiadó bizottság földkönyvében. Így az 50 hektáros táblához rendkívül olcsón jutott hozzá a négy tulajdonos. Ugyanakkor, ha az új tulajdonosok felparcellázzák és üdülőtelkekként értékesítik a folyóparti földet, akkor könnyedén zsebre vághatnak 150-200 millió forintot - állítja Fülöp János, sőt az uniós csatlakozás után még ennél is sokkal többet érhet ez a terület. A képviselő, miközben erről elmélkedik, elmosolyodik:

- Az se véletlen, hogy kik kapták meg a faddi holtágnak ezt a szakaszát - ironizál Fülöp. - Tulajdonos lett itt a megyei Teszöv akkori titkára, aki egyben a helyi földkiadó bizottság elnöke is volt. Rajta kívül holtághoz jutott a Lenin téesz elnöke, a szövetkezet főkönyvelője, valamint a téesz földügyeket intéző vezetője. Mindez 1994 októberében történt.

Fadd önkormányzata nem nyugodott bele a fentiekbe, és panasszal élt a Földművelésügyi Minisztériumnál. A tárca a Legfőbb Ügyészséghez fordult, s utóbbi a szekszárdi ügyészséget bízta meg a faddi holtág-privatizáció jogszerűségének kivizsgálásával. Az ügyészségi kutakodás 1997-ben egyértelműen kimondta, hogy a "termőföldnek nem minősülő, aranykorona-érték nélküli területek részarány-tulajdonba adása törvénysértő". Az ügyészség azt is megállapította, hogy a földhivatalnak meg kellett volna akadályoznia ezt a törvénysértést.

Mindezek ellenére az ügyészség már nem helyezhette hatályon kívül a földkiadó bizottság jogsértő határozatát, mivel több mint egy év eltelt a határozat megszületése óta, s a földtulajdonosok - az ügyészség szerint - jóhiszeműen szerezték meg a holtágat.

Ezek után Fadd önkormányzata pert indított a holtágért. Az elsőfokú ítélet - várhatóan - ősszel vagy jövő tavasszal születhet meg. Persze, egy fellebbezés még évekig késleltetheti a jogerős döntést, s a holtág vitatatott szakaszán, továbbá annak közelében a per befejezéséig nincs mód semmilyen beruházásra, építkezésre, fejlesztésre.

Faddon mostanság Dobos István helyzete a legkínosabb. A 62 éves - s Fülöp Jánoshoz hasonlóan tősgyökeres faddi - férfi volt a községi földkiadó bizottság elnöke. Vagyis az általa elnökölt bizottság asszisztált ahhoz az ügyészség által feltárt jogsértéshez, aminek eredményeképp a részaránytulajdonba bevonták a Duna-holtágat is. Ráadásul ebből a földből jutott a bizottság elnökének is. A helyzet kínosságát fokozza, hogy Dobos István is tagja a faddi képviselő-testületnek. Így a település - többek között - az egyik képviselőjétől akarja visszaperelni a holtágat.

Az agrármérnök végzettségű Dobos István nyugodt hangon bizonygatja: ők négyen tényleg jóhiszeműen és politikai támogatás nélkül jutottak a vízparti táblához és a holtághoz.

Közbevetőleg megjegyzem: a helyiek közül ezt sokan kétségbe vonják, s azt mondják, nem lehet véletlen, hogy épp négy korábbi vezető lett a haszonélvezője a földkiadó bizottság törvénysérté-sének. A faddiak úgy gondolják, hogy négyen közösen találták ki a taktikát a holtág megszerzésére.

- Ez nem fedi a valóságot - utasítja el a feltevést Dobos István. - Mi négyen nem voltunk megállapodásban, és teljesen véletlen, hogy éppen mi kértük azt a táblát, aminek része a holtág. Majd a bíróság dönt, hogy jogszerűen szereztük-e meg a holtágat. Egyébként mi négyen készek vagyunk maradéktalanul együttműködni az önkormányzattal a holtág hasznosításának dolgában. Erről megállapodást kötöttünk a községgel még 1998-ban. Alaptalan a félelem, hogy mi be akarjuk keríteni a holtág általunk birtokolt szakaszát, és kitiltjuk onnan a horgászokat, a fürdőzőket és a csónakázókat. Mi ilyet sosem tennénk. Ennek ellenére folyamatosan támadnak minket. Úgy érzem, mindezt az irigység táplálja.

Nem kétséges, hogy az irigység erős mozgatóerő, ám az is elképzelhető: az irigykedők indulatát az igazság erősíti. A Fülöp János által megmutatott táskányi dokumentum is az irigyek igazát látszik alátámasztani. Abból kiderül, hogy amikor a holtág négy gazdája 1994-ben be akarta jegyezni a földhivatalban a tulajdonszerzést, akkor a szekszárdi földhivatal ezt a kérést aggályosnak ítélte. A megyei földhivatal is megállapította, hogy valószínűleg jogsértés történt, ám arra a következtetésre jutott, hogy a hivatalnak a regisztrálás a feladata, nem pedig a tulajdonjog-változás jogcímének vizsgálata.

Az önkormányzat által felkért jogászok szerint ez utóbbi jogértelmezés nem állja meg a helyét. Ha ugyanis a földhivatal észleli, hogy a tulajdoni bejegyzés alapját képező határozat jogsértő, akkor erről a határozathozatal előtt köteles értesíteni az ügyészséget. A földhivatal ezt elmulasztotta megtenni 1994-ben.

S hogy miért volt jogsértő a holtág tulajdonváltozása? Ennek törvényi indoklása egyszerűen csak ennyi: a természetes vizek - és a Duna-holtág annak számít - nem vonhatók ki az állami tulajdonból. Erre az illetékes vízügyi igazgatóság és az Országos Vízügyi Főigazgatóság is figyelmeztette a Tolna Megyei Földhivatalt 1995-ben. Teljesen hatástalanul.

Mellesleg ezen a ponton fel kell tennünk egy kérdést: beszélhetünk-e jóhiszemű tulajdonszerzésről a faddi holtág esetében? Hiszen a természetes vizek tulajdonlása állami monopólium. Ahogy a földben található ásványi anyagok és energiaforrások is az állam kizárólagos tulajdonát képezik. Ha valaki Magyarországon a földje mélyén olajat vagy vasércet talál, akkor azt birtokba veheti-e - úgymond - jóhiszeműen? A válasz egyértelmű: nem.

Akkor viszont miről szól a faddi holtág nyolc éve húzódó ügye?

Lubickolok a faddi Duna-holtágban. A víz remek, a táj lélekbűvölő.

Érdemes érte küzdeni.

forrás (forrás backup)

Megjegyzések

Kapcsolódó írások

Régi fotók: a TÁÉV Üdülő belső udvara csodás korabeli képeken

A Facebookon osztotta meg egy olvasó az alábbi régi fotókat, melyek Domboriban készültek még 1984-ben. Az első képen felismerhető a volt TÁÉV Üdülő belső udvara, és egy közeli nagy stég. Az épületet Jankovics Tibor tervezte, a belsőépítész D. Blazsek Gyöngyvér volt még 1974-ben. Az épület sajnos jelenleg erősen elhanyagolt állapotban van, így nézett ki 2020. nyarán. A bejáratát önkéntesek tisztították ki. Forrás: 1 , 2 Kapcsolódó Egy két évvel korábbi sajtófotó az épületről Önkéntesek tisztítják az épület előtti területet A tervező további alkotásai További fotók az alkotásról További fotók Domboriról

Régi fotók: azok a '60-as évek Domboriban

 A Wosinsky Mór Múzeumban található meg az a 2013-as kiadvány, mely Szekszárd és környékének 1960-as és 70-es éveit mutatja be. Az interneten is elérhető régi 44 oldalas színes magazin 4 egész oldalt szentelt Fadd-Dombori üdülőtelep bemutatására is. "A  (szekr: Szekszárd)  városon belül kínálkozó lehetőségek mellett az 1960-as évek végétől egyre népszerűbbé vált a megyeszékhelytől 20 kilométerre található, a Holt-Duna ág mellett kiépülő Fadd-Dombori üdülőtelep. A szekszárdiak közül is sokan vásároltak itt telket, és építettek rá kis hétvégi házat, ide menekülve nyaranta a panelek forróságából. A dombori nyaraló azonban többet jelentett egyszerű kikapcsolódási lehetőségnél: a kádári kisember számára is elérhető cél, egyben státuszszimbólum is volt. A magánszemélyeken kívül vállalatok, intézmények is tartottak fenn üdülőket, és korán felfedezte a dombori táboroztatás lehetőségét az ifjúsági mozgalom is." - idézet a kiadványból. ...és akkor jöjjön a Domborira vonatkozó rész: Ki

Faddon is lehet strand - az Önkormányzat közzé tette a látványterveket

"...a Holt-Duna közjó, amihez minden faddinak joga van hozzájutni, és ha módunk van lehetőséget biztosítani a település lakóinak arra, hogy sétáljanak a Duna-parton, fürödjenek a strandon, ezt meg kell tennünk." - írja az augusztusi Faddi Hírek kiadványában Fülöp János polgármester. A holtág Faddi szakaszának parkosításának, strandosításának látványterveit tette közzé az Önkormányzat kiadványában. A Domboriban lévő partszakasz új horgászhelyekkel tűzdelt kerékpárúttal történő Faddi összekötése, és a Faddi várható strandfejlesztések egy sokkal nagyobb lehetőséget adnak a szórakozásra és kikapcsolódásra vágyóknak. Azzal együtt egy 6-10 km-es szakasz egy nagyon komoly turisztikai erővel bíró desztináció lehet a megyében, amennyiben a fejlesztési tervekhez keret is rendelhető. A településen kisebb feszültséget keltettek a tervek, bár a többség szívesen venné a fejlesztéseket. Ugyanis mint ahogy az a beszámolóból olvasható, régóta nincsen saját strandja az ott lakóknak, vagy illeg

Megszűnés szélén az EDE, Dombori újra összefog

A Fadd-Domboriban tartott június 17-i fórumon szép számmal vettek részt az üdülőtulajdonosok, és az Önkormányzat tisztviselői, többek között Fülöp János polgármester is képviseltették magukat. A tüzes hangulatú eseményen tizenkét pontban foglalták össze a szervezők az üdülőtelepülésért aggódók által fontosnak tartott dolgokat. Bár a polgármester úr nyitottságot mutatott, mely segítheti a célok elérését, azonban azonnali megoldásokat nem tudott kínálni. A kommunikáció javítását és a képviselet megerősítését közös célként tűzték ki a résztvevők. A helyi, Együtt Domboriért Egyesület és egyben a Fatodi Kft. vezetője, Wusching Gábor szintén nyitott volt arra, hogy az egyesületi élet újra fellendüljön. Azonban másnap jött a nem hivatalos hír, miszerint az EDE megszűnés alatt van.

Összekötik és felújítják a kerékpárutat Domboriban is

Elkezdődött a rég várt kerékpárút építése. A Tokajtól a Bartal csatornáig a kivitelező megkezdte a nyomvonal előkészítő földmunkáit.  Rendezik a terepet, kivágják az út vonalába illetve a védőkörzetébe eső fákat, bokrokat, - adta hírül a Faddi Önkormányzat a hivatásos Facebook oldalán . A beruházás részleteiről az alábbi cikkben olvashatunk: https://www.teol.hu/kozelet/helyi-kozelet/megvan-a-kivitelezo-johet-a-kerekparut-2587262/ Fotó: Bartal-híd, 2020. augusztus, Virág Attila 

A szemétszállítás rendje Fadd-Domboriban 2019 évben

Az üdülőterületek rendjével kapcsolatos tájékoztató 2019. évre, Fadd-Dombori üdülőtelep területére.

Régi képeslapok Domboriból

A Magyar Nemzeti Digitális Archívum jóvoltából régi képeslapok közül böngészhetünk, melyeken Fadd-Dombori üdülőtelep még ma is látható épületei, strandjai, zöldterületei láthatók az 1970-es évekből. Forrás:  mandadb.hu

Petíció: Állítsák le a Dombori üdülőtelep kifosztását és pusztítását!

Fél évszázada Fadd és Dombori község vezetői megálmodtak egy üdülőtelepet, ahol a pihenni, nyaralni vágyó emberek élvezhetik a Holt Duna hűsítő vízét, az ott lévő ősi fák által biztosított kellemes klímát. Az álmokat tettek követték, és megteremtették ezt az üdülőtelepet, ami a régió legfontosabb szabad strandja, pihenő helye lett.

Régi fotók: Dombori, szabadstrand a Holt-Duna partján.

1982. Magyarország, Fadd-Dombori, szabadstrand a Holt-Duna partján. Forrás: Fortepan

Bejegyezték az új egyesületet, még keressük a kutyastrand helyét

Tavaszi helyzetjelentés, közösségi történések, Vékony Viktor jegyzete.