Ugrás a fő tartalomra

NOL.hu: Faddi per egy holtágért

Ungár Tamás írása. Lubickolok a faddi Duna-holtágban. A víz remek, a mélyzöld nádassal övezett folyó látványa lélekbűvölő.


Megértem, hogy harc dúl a holtágért. Érdemes érte küzdeni.

A viaskodás nyolc éve kezdődött. A történet talán legavatottabb ismerője a faddi képviselő-testület demokrata fórumos tagja, a paksi atomerőműben sugármentesítőként dolgozó Fülöp János. A 47 esztendős faddi származású férfitől megtudom, hogy a tizenkét kilométer hosszú holtág a Duna szabályozásakor keletkezett. A hetvenes évektől népszerű pihenőhellyé vált ez az érintetlen szépségű, vízparti táj. Több helyütt üdülőtelkeket mértek ki, ahol a tulajdonosok takaros hétvégi házakat emeltek, s kertjeik gondozásában szinte vetélkedtek egymással. A holtág a pecások paradicsomának számított, strandok nyíltak, s jól érezték itt magukat a fürdőzők és a vízi sportok kedvelői.

1992-ben a négy és félezer lelkes Fadd község önkormányzata a Tolna megyei vagyonátadó bizottságnál igényt nyújtott be a holtágra. Ám akkor a tulajdoni lapokból kiderült, hogy a holtág negyede, mintegy három kilométernyi folyószakasz nem az állam, hanem a helyi Lenin téesz tulajdonában van. Fadd a vagyonátadó bizottságtól megkapta a holtág állam által birtokolt darabját, a téesz kezében lévőt viszont nem tudta megszerezni. Később a holtágnak ezt a téesz által birtokolt darabját a földkiadó bizottság bevonta abba a földalapba, amiből kielégítették a részarány-tulajdonosok igényeit. 1994-ben négy ember birtokába került a holtág eme, három kilométeres szakasza.

Fülöp János úgy véli: Fadd határában egy roppant trükkös részaránytulajdon-kiadás történt. Hiszen a holtág egy 50 hektáros táblának volt a része. A táblából kilenc hektár volt a holtág két partján futó erdő és nádas, 41 hektár pedig a szabad vízfelület. Ez a 41 hektár - mint művelés alól kivont terület - nulla aranykoronás értékkel szerepelt a földkiadó bizottság földkönyvében. Így az 50 hektáros táblához rendkívül olcsón jutott hozzá a négy tulajdonos. Ugyanakkor, ha az új tulajdonosok felparcellázzák és üdülőtelkekként értékesítik a folyóparti földet, akkor könnyedén zsebre vághatnak 150-200 millió forintot - állítja Fülöp János, sőt az uniós csatlakozás után még ennél is sokkal többet érhet ez a terület. A képviselő, miközben erről elmélkedik, elmosolyodik:

- Az se véletlen, hogy kik kapták meg a faddi holtágnak ezt a szakaszát - ironizál Fülöp. - Tulajdonos lett itt a megyei Teszöv akkori titkára, aki egyben a helyi földkiadó bizottság elnöke is volt. Rajta kívül holtághoz jutott a Lenin téesz elnöke, a szövetkezet főkönyvelője, valamint a téesz földügyeket intéző vezetője. Mindez 1994 októberében történt.

Fadd önkormányzata nem nyugodott bele a fentiekbe, és panasszal élt a Földművelésügyi Minisztériumnál. A tárca a Legfőbb Ügyészséghez fordult, s utóbbi a szekszárdi ügyészséget bízta meg a faddi holtág-privatizáció jogszerűségének kivizsgálásával. Az ügyészségi kutakodás 1997-ben egyértelműen kimondta, hogy a "termőföldnek nem minősülő, aranykorona-érték nélküli területek részarány-tulajdonba adása törvénysértő". Az ügyészség azt is megállapította, hogy a földhivatalnak meg kellett volna akadályoznia ezt a törvénysértést.

Mindezek ellenére az ügyészség már nem helyezhette hatályon kívül a földkiadó bizottság jogsértő határozatát, mivel több mint egy év eltelt a határozat megszületése óta, s a földtulajdonosok - az ügyészség szerint - jóhiszeműen szerezték meg a holtágat.

Ezek után Fadd önkormányzata pert indított a holtágért. Az elsőfokú ítélet - várhatóan - ősszel vagy jövő tavasszal születhet meg. Persze, egy fellebbezés még évekig késleltetheti a jogerős döntést, s a holtág vitatatott szakaszán, továbbá annak közelében a per befejezéséig nincs mód semmilyen beruházásra, építkezésre, fejlesztésre.

Faddon mostanság Dobos István helyzete a legkínosabb. A 62 éves - s Fülöp Jánoshoz hasonlóan tősgyökeres faddi - férfi volt a községi földkiadó bizottság elnöke. Vagyis az általa elnökölt bizottság asszisztált ahhoz az ügyészség által feltárt jogsértéshez, aminek eredményeképp a részaránytulajdonba bevonták a Duna-holtágat is. Ráadásul ebből a földből jutott a bizottság elnökének is. A helyzet kínosságát fokozza, hogy Dobos István is tagja a faddi képviselő-testületnek. Így a település - többek között - az egyik képviselőjétől akarja visszaperelni a holtágat.

Az agrármérnök végzettségű Dobos István nyugodt hangon bizonygatja: ők négyen tényleg jóhiszeműen és politikai támogatás nélkül jutottak a vízparti táblához és a holtághoz.

Közbevetőleg megjegyzem: a helyiek közül ezt sokan kétségbe vonják, s azt mondják, nem lehet véletlen, hogy épp négy korábbi vezető lett a haszonélvezője a földkiadó bizottság törvénysérté-sének. A faddiak úgy gondolják, hogy négyen közösen találták ki a taktikát a holtág megszerzésére.

- Ez nem fedi a valóságot - utasítja el a feltevést Dobos István. - Mi négyen nem voltunk megállapodásban, és teljesen véletlen, hogy éppen mi kértük azt a táblát, aminek része a holtág. Majd a bíróság dönt, hogy jogszerűen szereztük-e meg a holtágat. Egyébként mi négyen készek vagyunk maradéktalanul együttműködni az önkormányzattal a holtág hasznosításának dolgában. Erről megállapodást kötöttünk a községgel még 1998-ban. Alaptalan a félelem, hogy mi be akarjuk keríteni a holtág általunk birtokolt szakaszát, és kitiltjuk onnan a horgászokat, a fürdőzőket és a csónakázókat. Mi ilyet sosem tennénk. Ennek ellenére folyamatosan támadnak minket. Úgy érzem, mindezt az irigység táplálja.

Nem kétséges, hogy az irigység erős mozgatóerő, ám az is elképzelhető: az irigykedők indulatát az igazság erősíti. A Fülöp János által megmutatott táskányi dokumentum is az irigyek igazát látszik alátámasztani. Abból kiderül, hogy amikor a holtág négy gazdája 1994-ben be akarta jegyezni a földhivatalban a tulajdonszerzést, akkor a szekszárdi földhivatal ezt a kérést aggályosnak ítélte. A megyei földhivatal is megállapította, hogy valószínűleg jogsértés történt, ám arra a következtetésre jutott, hogy a hivatalnak a regisztrálás a feladata, nem pedig a tulajdonjog-változás jogcímének vizsgálata.

Az önkormányzat által felkért jogászok szerint ez utóbbi jogértelmezés nem állja meg a helyét. Ha ugyanis a földhivatal észleli, hogy a tulajdoni bejegyzés alapját képező határozat jogsértő, akkor erről a határozathozatal előtt köteles értesíteni az ügyészséget. A földhivatal ezt elmulasztotta megtenni 1994-ben.

S hogy miért volt jogsértő a holtág tulajdonváltozása? Ennek törvényi indoklása egyszerűen csak ennyi: a természetes vizek - és a Duna-holtág annak számít - nem vonhatók ki az állami tulajdonból. Erre az illetékes vízügyi igazgatóság és az Országos Vízügyi Főigazgatóság is figyelmeztette a Tolna Megyei Földhivatalt 1995-ben. Teljesen hatástalanul.

Mellesleg ezen a ponton fel kell tennünk egy kérdést: beszélhetünk-e jóhiszemű tulajdonszerzésről a faddi holtág esetében? Hiszen a természetes vizek tulajdonlása állami monopólium. Ahogy a földben található ásványi anyagok és energiaforrások is az állam kizárólagos tulajdonát képezik. Ha valaki Magyarországon a földje mélyén olajat vagy vasércet talál, akkor azt birtokba veheti-e - úgymond - jóhiszeműen? A válasz egyértelmű: nem.

Akkor viszont miről szól a faddi holtág nyolc éve húzódó ügye?

Lubickolok a faddi Duna-holtágban. A víz remek, a táj lélekbűvölő.

Érdemes érte küzdeni.

forrás (forrás backup)

Megjegyzések

Kapcsolódó írások

Régi fotók: a TÁÉV Üdülő belső udvara csodás korabeli képeken

A Facebookon osztotta meg egy olvasó az alábbi régi fotókat, melyek Domboriban készültek még 1984-ben. Az első képen felismerhető a volt TÁÉV Üdülő belső udvara, és egy közeli nagy stég. Az épületet Jankovics Tibor tervezte, a belsőépítész D. Blazsek Gyöngyvér volt még 1974-ben.

Az épület sajnos jelenleg erősen elhanyagolt állapotban van, így nézett ki 2020. nyarán. A bejáratát önkéntesek tisztították ki.

Forrás: 1, 2Kapcsolódó Egy két évvel korábbi sajtófotó az épületrőlÖnkéntesek tisztítják az épület előtti területetA tervező további alkotásaiTovábbi fotók az alkotásrólTovábbi fotók Domboriról

Régi fotók: TÁÉV Üdülő és Oktatási Központ

1982. Magyarország, Fadd-Dombori, Dunasor utca, TÁÉV Üdülő és Oktatási Központ (ma Aranypart Hotel). Forrás: Fortepan

Faddon is lehet strand - az Önkormányzat közzé tette a látványterveket

"...a Holt-Duna közjó, amihez minden faddinak joga van hozzájutni, és ha módunk van lehetőséget biztosítani a település lakóinak arra, hogy sétáljanak a Duna-parton, fürödjenek a strandon, ezt meg kell tennünk." - írja az augusztusi Faddi Hírek kiadványában Fülöp János polgármester. A holtág Faddi szakaszának parkosításának, strandosításának látványterveit tette közzé az Önkormányzat kiadványában. A Domboriban lévő partszakasz új horgászhelyekkel tűzdelt kerékpárúttal történő Faddi összekötése, és a Faddi várható strandfejlesztések egy sokkal nagyobb lehetőséget adnak a szórakozásra és kikapcsolódásra vágyóknak. Azzal együtt egy 6-10 km-es szakasz egy nagyon komoly turisztikai erővel bíró desztináció lehet a megyében, amennyiben a fejlesztési tervekhez keret is rendelhető. A településen kisebb feszültséget keltettek a tervek, bár a többség szívesen venné a fejlesztéseket. Ugyanis mint ahogy az a beszámolóból olvasható, régóta nincsen saját strandja az ott lakóknak, vagy illeg…

Régi fotók: azok a '60-as évek Domboriban

A Wosinsky Mór Múzeumban található meg az a 2013-as kiadvány, mely Szekszárd és környékének 1960-as és 70-es éveit mutatja be. Az interneten is elérhető régi 44 oldalas színes magazin 4 egész oldalt szentelt Fadd-Dombori üdülőtelep bemutatására is. "A (szekr: Szekszárd) városon belül kínálkozó lehetőségek mellett az 1960-as évek végétől egyre népszerűbbé vált a megyeszékhelytől 20 kilométerre található, a Holt-Duna ág mellett kiépülő Fadd-Dombori üdülőtelep. A szekszárdiak közül is sokan vásároltak itt telket, és építettek rá kis hétvégi házat, ide menekülve nyaranta a panelek forróságából. A dombori nyaraló azonban többet jelentett egyszerű kikapcsolódási lehetőségnél: a kádári kisember számára is elérhető cél, egyben státuszszimbólum is volt. A magánszemélyeken kívül vállalatok, intézmények is tartottak fenn üdülőket, és korán felfedezte a dombori táboroztatás lehetőségét az ifjúsági mozgalom is." - idézet a kiadványból....és akkor jöjjön a Domborira vonatkozó rész:


Kiadván…

A szemétszállítás rendje Fadd-Domboriban 2019 évben

Az üdülőterületek rendjével kapcsolatos tájékoztató 2019. évre, Fadd-Dombori üdülőtelep területére.

Tanácsok horgászoknak a koronavírus járvány idején

A jelenlegi járványhelyzet a horgászat kedvelőitől is nagyobb odafigyelést kíván. Fontos továbbá, hogy Magyarország vízterületein a horgászati, halászati tevékenység engedélyhez kötött. Az előírások betartását a Nébih Állami Halőri Szolgálatának (ÁHSZ) halőrei rendszeresen ellenőrzik. Fontos kiemelni, hogy a COVID-19 a szabadban is terjed, cseppfertőzés útján. Általános, a jelenlegi helyzetben is érvényben lévő legfontosabb szabályok:https://www.nnk.gov.hu/index.php/koronavirus-tajekoztato/605-tanacsok-horgaszoknak-a-koronavirus-jarvany-idejen

Régi képeslapok Domboriból

A Magyar Nemzeti Digitális Archívum jóvoltából régi képeslapok közül böngészhetünk, melyeken Fadd-Dombori üdülőtelep még ma is látható épületei, strandjai, zöldterületei láthatók az 1970-es évekből.




Forrás: mandadb.hu

Népdal: A dombori hajó állomásnál vár a szeretőm

Az 1850-es években szabályozták a Duna alsó szakaszát, többek között a Fadd-Dombori környéki részt is. A Dombori-öregfalu mellett ma is megtalálható egy komplejáró, mely Fajszra vitt át. Az alábbi népdalt Lajtha László 1922-ben gyűjtötte Bogyiszlón. Az adatközlő Illés Éva volt. A népdal első sora arra utal, hogy Domboriban volt egy hajóállomás valamikor. Ki tudja, tán' igaz sem volt. Mindenesetre a dal megmaradt az utókornak. Az alábbi, eredetileg a MH 2625b sorszámú hanghordozón megtalálható hangfelvétel Zenetudományi Intézet Hangarchívumában lelhető fel nagyon zajos változatban. A zajszűrést Virág Attila készítette AudaCity szoftver segítségével. Így tehát az élvezhetőbb hangminőség miatt került külön feltöltésre. A szöveg nehezen érthető, legyünk tekintettel arra, hogy a korabeli hangfelvételek nagyon kezdetleges műszaki megoldásokkal készültek még.A hangfelvétel mellé a gyűjtő rögzítette a kottát is: Forrás: https://zti.hungaricana.hu/hu/199348/Bogyiszló és Dombori nincsenek me…

A Dunaág Egyesület kitisztította azt, amit se a tulajdonos, se az Önkormányzat nem tett meg már több mint tíz éve

Társadalmi munkában kitisztította diákok segítségével a Dunaág Egyesület a néhai TAÉV üdülő előtti területet, mely több mint egy évtized hulladékát hordozta. Azonnal el kezdték birtokba venni a strandra autóval jövők, hiszen adja magát a terület. Az Egyesület figyelmét egy helyi nyaralótulajdonos hívta fel arra, hogy az egykor TÁÉV üzemeltetésében üzemelő épület, később magánkézbe került fa borítású építmény előtt borzalmas állapotok uralkodnak. Egyrészt több mint tíz éve fedi az utat az óriásra nőtt tuják lehulló levele, másrészt rengeteg kommunális szemét hever közöttük. 
Nyolcan álltak össze, önkéntes diákok, helyi nyaralótulajdonosok fogtak neki a rendrakásnak. A tuják alá már autóval is be lehet állíni, így délig teljesen árnyékos védelmet adnak az oda parkolóknak. Mivel idén nyáron ismét minden parkoló megtelt és sok autós már a strandot övező utcákba áll a nyaralók elé, ezért ezen útszakasz is hamar megtelt, hogy birtokba vegyék a gépjárművek a letisztított placcot, amíg a tulajd…

Régi felvétel: Faddi Boróka Néptáncegyüttes Domboriban 1999-ben

A Tolnatáj TV archívumából került elő az alábbi négy perces felvétel, melyben a Faddi Boróka Néptáncegyüttes lépett fel Domboriban, még 1999 nyarán.